Az első részben Szigliget várát látogatják meg Janiék, majd egy rövid kitérőt tesznek Csobánc várához.
A mostani részben Jani Szádvár, majd Boldogkő várát mutatja be.
Ebben a részben Jani Nógrád vára felé veszi az irányt.
A rész a Tatai vár rövid történetét ismerteti.
A Várfoglalók második évadának első részében Janiék Csíkszeredát veszik célba, ahol egy kincset rejtő latrina, az elveszett, majd megkerült, négyszáz éves Kájoni-kódex, és némi korabéli death metal várja őket. De hiába sietnek, előtte még muszáj útba ejteniük egy igencsak rendhagyó, természetes erősséget a Vargyas-patak szurdokvölgyében.
Ebben a részben Jani és a csapat a Barnag és Pécsely közt fekvő Zádor-várat veszik be. A vár a tizennegyedik század végén épült, pereskedtek rajta egy kicsit, és nem sokkal később már lakatlanná is vált. Később megkapta ajándékba Kinizsi Pál és Zichy István is, de olyan nagyon nem kellett nekik, pedig Jani akár Lőrincről is elköltözne, ha rákerülne a tulajdoni lapra. A műsor második felében irány Erdély és a nagyajtai vártemplom, amit négyszer tett próbára földrengés, egyszer villámcsapás, és bujkáló kurucoknak is otthont adott, szóval volt miről mesélnie a vendéglátóknak.
A Várfoglalók ebben az epizódban Székelyderzsre indulnak, ahol Székelyföld egyik legrégebbi és legjelentősebb műemléke, a páratlan freskókkal díszített unitárius vártemplom várja Janit és a stábot. Az egykori kápolna az 1300-as évek elején épült, de csak jó két évszázaddal később nyerte el mai formáját - Janiék viszont huszárok kíséretében, egy traktor platóján közelítik meg. Házigazdájuk, egy huszárkapitány-hagyományőrző-lelkész pedig még a közösségi éléskamrába is beengedi őket.
Ebben a részben Janiék egyszerre két várba is ellátogatnak, de ugyanazt az erődrendszert járják végig: a Várfoglalók a Monostori Erődöt és az észak-komáromi Öregvárat veszik célba. Ez Közép-Európa legnagyobb újkori erődje, ami Klapka György alatt, még a világosi fegyverletétel után is tartotta magát - majd a Habsburg birodalom legnagyobb erődrendszere lett, ami akár kétszázezer katonát is be tudott fogadni. Szóval valószínűleg Jani és a stáb is kényelmesen elférnek ott.
Ebben az epizódban Janiék a Jurisics-várat foglalják el Kőszegen, ahol nem csak egy lelkes és felkészült várkapitány, hanem többtucat török és magyar harcos várja őket. Ibrahim nagyvezér és Jurisics Miklós kapitány seregénél valamivel kevesebben vannak ugyan, és huszonöt nap helyett csak egy órán át tart az ostrom, de így is kiderül, hogy hogyan tudta feltartóztatni alig ezer ember a több mint ötvenezres túlerőt, hogy hányan és kik fordultak meg a történelem során Kőszeg gyönyörű utcáin, ahogyan az is, hogy Jani tud-e lángoló nyílvesszővel lőni.
Vadon Jani Regéc várához látogat. Táboroznak egy egykori pálos kolostor helyén, megismerkednek egy patak különleges élővilágával. Regéc polgármestere, aki egyben a vár kapitánya vezetésével eljutnak Zemplén egyik legszebb várának rejtett zugaiba, egy régész és egy műemlékvédelmi szakember kalauzolásával megismerkednek a vár kalandos történetével és Zrínyi Ilona különleges "várrendtartásával".
Ma Janiék végre eljutnak Vajdahunyad várába. Nem, nem a Városligetbe, hanem oda, ahonnan a Hunyadiak neve származik, ahol látni Bethlen Gábor keze nyomát, ahol két átépítés és két tűzvész ide vagy oda, tátva maradt a Várfoglalók szája. Különösen, amikor megtudták, hogy mire használták az épület kínzókamráját.
A Várfoglalók soron következő adásában Janiék Szigetvárra utaznak, nem is akárhogyan: kenuval, hőlégbalonnal, VR-sisakkal, de még egy 1966-os Ikarusszal is. Aztán konzervet, illetve sisakot nyitnak fokossal, bemutatják Dr. Vadon főorvos középkori amputációs technikáját, és persze kiderítik, hogy Zrínyi Miklósnak mennyi esélye volt a győzelemre 1566-ban. Spoiler:nem sok.
A nap első útja a Mecsekbe, Máré-várba vezet, ami a tizennegyedik században, gótikus várként épült, majd a reneszánsz és a török kor is rányomta a bélyegét. Ezután Janiék Erdélybe, Szászfehéregyházára látogatnak egy kilencszázharminchat éves fához, egy valamivel fiatalabb erődtemplomhoz, sőt, egy még ifjabb uralkodóhoz, III. Károly brit királyhoz is megpróbálnak benézni.
A Várfoglalók a mai adásban Sárospatakra látogatnak, természetesen a Bodrogon keresztül. Megnézik a magyar várépítészet egyik csúcsteljesítményét, felelevenítik a Wesselényi-összeesküvéssel kapcsolatos tudásukat, és még egy kis reformkori hidegburkoló-humort is felfedeznek a járólapok alatt.
A Várfoglalók harmadik évadának első részében Janiék Pécsváradra látogatnak, ahol a vendégkönyvben ott van Szent István, Szent Gellért és II. Béla neve is, csak kicsit már halványan. Attól pedig elegánsan eltekintenek, hogy a műsor címe ugyan Várfoglalók, de Pécsváradon nem is vár van, hanem egy különleges, az évek során egyre jobban védelmezett monostor.
A visegrádi várat ugyan szinte mindenki azonnal felismeri, de a Várfoglalók soron következő részében mégis olyan titkokat fed fel Vadon Jani és csapata, amelyekről csak nagyon kevesen tudnak. A Sibrik-dombon fekvő római kori erődítmény nyomai után irány a tizenharmadik században épült vár, ahol még a Szent Korona is vendégeskedett egy ideig, végül még a nemrég feltárt visegrádi ciszternák titkaival is megismerkedhetünk, Jani egészen testközelből.
Az egri várról mindenki olvasott, aki túl van a hatodik osztályon, de Vadon Janiék talán még a Gárdonyi-rajongóknak is tudnak újat mondani és mutatni. Túrájukat az író emlékét őrző múzeumban kezdik, aztán úgy folytatják, ahogy keveseknek adatott meg: a föld alatt jutnak be a várba. Még azokat a zseniális eszközöket is kipróbálják, amelyekkel megneszelhették a várvédők, ha közeleg az ellenség.
A Várfoglalók ebben az epizódban Szászvárra indulnak, ahol először a bányamúzeumban állnak meg, hogy kipróbálják, vajon Vadon Jani meg tudna-e mozdulni, ha egy korbeli bányászfelszerelést aggatnának rá. Spoiler: nem igazán. Utána jöhet a négy ostromot túlélt vár, ahol nemcsak muzeológusok és történészek, hanem teljes páncélzatban küzdő középkori MMA-sok is várják a Várfoglalók csapatát.
Vadon Janiék ma az esztergomi várat veszik célba, ahol szinte egymásnak adta a kilincset Géza és István, III. Béla, Károly Róbert és Vitéz János. Ostromolták tatárok, törökök, kurucok és labancok, nem véletlenül: itt már a reneszánsz idején lehetett wellnessezni, és a falakat sem egy festő-mázoló tanonc, hanem Botticelli dekorálta ki.
A Várfoglalók most nem is várat foglalnak, hanem székesegyházat! Közben rájönnek, hogy akinek nagy a feje, könnyen a kerítésben végzi; megnézik, hogy hol született Szent István; kiderítik, hogy hogyan lett majdnem Mini-Vatikán Esztergomból; és megkeresik az utolsó magyar királykoronázás eszközeit. Hátha még jól jönnek egyszer.
Páratlan kilátás tárul a Várfoglalók elé: ebben az epizódban az egyik legszebb fekvésű magyar várat, a sátoraljaújhelyit veszik be, ráadásul a feltárást vezető múzeumigazgatóval közösen. De előtte a Bodrogközbe látogatnak, ahol Pácinban egy reneszánsz várkastély, Karcsán pedig egy páratlan szépségű Árpád-kori templom várják őket. Hogy az ásókkal játszó kengurukról ne is beszéljünk.
Janiék ebben a részben Nagyvázsonyt foglalják el, de előtte túráznak egy nagyot a Balaton-felvidéken. A pálosok nyomában felfedezik a tálodi kolostorromot, a Szent Ilona templomromot, és még Kinizsiről is megemlékeznek a Szent Mihály kolostorrom falai alatt. Aztán jöhet egy kis vega lecsófőzés és sátrazás, majd a vázsonyi várkút titkai és a vitézek nyilai.
A Várfoglalók egy olyan falut vesznek célba, ami nem csak az ő bakancslistájukon, hanem a világ legféltettebb kincsei közt is szerepel: Hollókőt és a fölé magasodó várat járják be. Rábukkannak egy hibátlan állapotú többszáz éves lobogóra, felidézik a huszitákkal kötött fegyverszünetet, és nem tudnak betelni a nógrádi erdőség látványával, ezért a hétszáz éves romok mellett verik fel a sátraikat.
Janiék tudják, hogy a váraktól nem csak kapni lehet, hanem azoknak adni is kell: a Sámsonházi Önkormányzat, a Bükki Nemzeti Park, helyi önkéntesek, várbarátok, várkapitányok, partnerek és persze a stáb segítségével ma rendbehozzák Fejérkő várát. Kivételesen nem csak a szájuk jár, hanem fűkaszálás, cserjeirtás, kőpakolás, ágaprítás és korlátépítés közben ismerik meg a vár történetét.