Virág iszonyú dühös Andrásra, amiért beszélt az anyjával. András úgy gondolja, nem volt más választása. Virág nem tudja megbocsátani az árulást, azt mondja, soha többé nem jön. Ugyanakkor láthatóan jól esik neki András igyekezete, hogy megpróbálta helyreállítani az összetört makettet. A lány szinte közönyösen közli, hogy a szervezete jól reagál a kemoterápiára, az orvosok szerint nagyon jók az esélyei. Aztán a szüleiről mesél, hogy gyakorlatilag beköltöztek hozzá a kórházba. És arról, hogy sokkal jobban fogadták a betegsége hírét, mint gondolta volna. Kétségbeestek, persze, de nagy lelkierőről tesznek bizonyságot, ott segítenek, ahol tudnak. Virág, a maga tüskés módján elismeri, hogy Andrásnak igaza volt: jobb mindenkinek, amióta bevallotta családjának a betegségét.