Orsolya újult energiákkal érkezik. Pár nap múlva lesz a 40. születésnapja, nagyban készül a partira. Először ugyan arra gondolt, hogy kikapcsolja a telefont és egész nap az ágyban marad, de aztán úgy döntött, hogy nem hagyja magát depresszióba süppedni. Erőt merített a lányához tett látogatásából. Olyan volt, mintha egykori önmagát látná – és megdöbbentette a felismerés, hogy egykor mennyi energia és vagányság volt benne. András örül ennek a felismerésnek, és megerősíti ebben páciensét. Orsolya közli, hogy belevág: örökbe fogad egy gyereket. Méghozzá a bántalmazott 4 éves kisfiút, akivel a bíróságon találkozott. Úgy érzi: így billen helyre a világ rendje. Most már belátja azt is, hogy az utóbbi hetekben nem volt terhes, nem volt vetélése. Csak így vesztette el, így engedte el - immár végleg - félig felnőtt lányát, Bernit. András figyelmezteti, hogy egy sérült, traumatizált gyerek nevelése nagy türelmet és gondosságot igényel. Orsolya úgy érzi, András le akarja beszélni.