A 60 részes lírai, szubjektív filmsorozat a Duna folyam útját járja be fekete-erdei forrásától fekete-tengeri torkolatáig. A Duna útja során számos nemzettel találkozik, melyek sorsát évezredek óta a nagy folyó formálja. Sorozatunk célja bemutatni azokat a kincseket, melyek e páratlan folyam útját keresztezik, s kiemelni a Duna azon értékeit, melyek talán napjainkban elfelejtődtek. A fenséges folyó múltjában vájkálva, azt jelenével illusztrálva, azt reméljük, talán a jövőjéért is tehetünk valamit. Szeretnénk ugyanis, ha valaki - éljen bárhol is a Duna-medencében - mindig kimondhatná, "a mi Dunánk".
Az, aki a Duna pontos forrását keresi segítség nélkül, óriási, mondhatni lehetetlen vállalkozásba kezd. Útikönyvekkel a kezükben ma már persze könnyű dolguk van a felfedezőkedvű vándoroknak, de ez nem volt mindig így... Évezredes kutatások után, a közel 3000 kilométer hosszú folyam forrását csupán a múlt században sikerült azonosítani. A Duna rejtélyességét épp ezért nem ritka dolog afrikai testvéréhez, a Níluséhoz hasonlítani. Egyes legendák szerint a Duna forrása egy fekete-erdei kunyhó csepegő vízcsapja... Hogy ez igaz-e, kiderül a Duna Anzix második epizódjában.
Európa második legnagyobb folyójának eredetét bizony sokáig titok övezte. Pontos forrását csak a 20. században sikerült beazonosítani, annak ellenére, hogy a találgatások sora már több mint 2500 évvel ezelőtt, az ókori görög íróknál, filozófusoknál elkezdődött... A legtöbb görög gondolkodó úgy vélte, a Duna, vagyis ahogy az antik világban nevezték, az Isztrosz "a világ peremén fakad". Sorozatunkban ezúttal a Duna történelmi forrásához, a Németországban található donaueschingeni kastélypark udvarába látogatunk el. Az ott látható márványmedence talán a Duna első vízcseppjeit rejtegeti...