An autistic child growing up in the 1940's and 50's with a mother who is bitter because her fear of success has denied to herself a possible career in opera. This anger translates into an over-protectiveness of her mentally ill daughter, even into the child's adulthood. But a loving sister, herself having an arm that is paralyzed, is a bastion against the limitations imposed by the mother and finally helps her sister to live a more full life.
Conmovedora historia de una mujer que tiene una fe abrumadora en su hermana, una joven con mucho talento, pero emocionalmente indefensa.
Egy lány története. Egy lányé, aki rossz korba született a „furcsaságával”. Olyan korban, a harmincas években, amikor még nem ismerték fel, mi is a baja (autizmus) és egyszerűen ráhúzták a sablont (no meg a kényszerzubbonyt): őrült… Még saját édesanyja is bolondnak tartotta (sőt, aztán csak ő igazán), szégyellte és nem engedte kibontakozni az állapotával együtt járó jó képességeit (a zongorázást): „Csak utánzás – nem akarom, hogy erről beszéljen a környék!” Pedig anyuka valaha ismert operaénekesnő volt… Az egyetlen, aki érzi, látja és megérti húga állapotát, az Franny, a nővére, aki maga is hendikeppel indult az életnek, csak ő nem lelki, hanem fizikai hátrányban van: a keze sérült születésekor. Ő az egyetlen, aki próbál ellenszegülni a beszűkült látókörű anya rossz döntéseivel, amit a húga életével kapcsolatban hozott.
English
Português - Brasil
eesti
suomi
español
Magyar